Éppen egy évvel korábban, a programsorozat elején fogadtak Zenta utcai otthonukban Kónya Márta, Barcsay Jenő unokahúga és férje Kónya Ferenc. Miután számos kiállítással, koszorúzással, kötetbemutatókkal, művészteleppel és rengeteg programmal lezajlott a Barcsay emlékév, idén ismét meglátogattam őket, hogy beszéljünk a tavalyi eseményekről, és faggattam őket a további terveikről is. A beszélgetéshez csatlakozott Külüs László, a Barcsay Képzőművészeti Alapítvány új elnöke is.
– Hogyan értékelik a Barcsay emlékévet és a lezajlott eseményeket?
Külüs László (továbbiakban K. L.): Rengeteg eseményt sikerült a tavalyi évben megvalósítani, néhány olyat emelnék ki, amelynek szervezésében az alapítvány aktív szerepet vállalt: Barcsay Jenő születésnapján koszorúztunk a Fiumei úti temetőben, portrészobrot avattunk a szülőfalujában, Katona községben, amit a Képzőművészeti Egyetem által kiírt pályázat nyertese, Tyurin Dániel végzős szobrász hallgató készített el és Erős István (a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora – szerk.) valamint Kónya Ferenc leplezték le. Annyira sokrétű volt a tavalyi programsorozat, hogy az is előfordult, hogy hárman voltunk három különböző helyszínen: én a katonai szoboravatással párhuzamosan Lendván nyitottam meg egy Barcsay kiállítást, miközben Feledy Balázs (művészeti író – szerk.) Miskolcon tette ugyanezt. Összességében páratlan az az elkötelezett szakmai összefogás, ami a Barcsay Emlékév kapcsán megvalósult!
– Ha már a lendvai kiállítást említette, úgy tudjuk, hogy az egészen különleges volt, hiszen főként orvosoknak szólt.
– K. L.: Minden évben megtartják a Kárpát-medence magyar orvosainak konferenciáját, amelynek kapcsán felkérték az alapítványt, hogy Barcsay Jenő anatómia rajzaiból rendezzünk kiállítást. Barcsay nemzetközi hírű Művészeti anatómia című kötetében szereplő, egyébként a Magyar Nemzeti Galériában őrzött grafikáinak giclée nyomataiból, azaz nagyon magas minőségű nemesmásolataiból szerveztünk egy utazó kiállítást, amelyet Lendvára is eljuttatunk.
– Elfeledett Barcsay művek is előkerültek a tavalyi évben.
– K. L.: Barcsay 1964-ben elkészített Miskolci mozaikjának hatalmas előkészítő kartonja került elő ötven év után, a mozaikot kivitelező Csákvári Nagy Lajos hagyatékából. Az alkotás felkutatása Szabó Noémi művészettörténész érdeme; először a Ferenczy Múzeumi Centrumban konzerválták, majd a sok helyen sérült rajz a nyár folyamán átkerült a Képzőművészeti Egyetem (MKE) értő restaurátorainak kezébe. Végül ez az alkotás lett a z MKE-n rendezett nagyszabású Barcsay életműkiállítás fő attrakciója.
– Három új kötet jelent meg Barcsay Jenőről és munkásságáról. Melyek ezek és hol olvashatjuk őket?
– Kónya Ferenc (továbbiakban K. F.): Nagyon fontos, hogy a szakma ne feledkezzen el Barcsay Jenő szellemiségéről és művészeti hagyatékáról, ezért nagy öröm számunka, hogy értékes és értő tanulmányok, könyvek és reprint kiadások is megjelentek az emlékév alkalmából. A MKE kiadásában publikált Figuralitás-Absztrakció-Geomertia című tanulmánykötetben tizenegy izgalmas tanulmány járja körbe Barcsay életének különböző állomásait, remélhetőleg új kutatási lehetőségeket is felvetve a jövő szakemberi számára. Sturcz János pedig egy hiánypótló Barcsay monográfiát publikált az MMA Kiadó gondozásában, amely a Mester munkásságát a 20. századi nemzetközi művészeti tendenciák kontextusában tárgyalja. Hosszú idő után pedig ismét kiadásra került Barcsay két fontos könyve, az Ember és drapéria és a Forma és tér kötetek, újonnan fényképezett és magas színvonalú reprodukciókkal, illetve a keletkezésüket feltáró bevezető tanulmánnyal.
– Akkor ezeket már meg lehet vásárolni?
– K. F.: A Figuralitás-Absztrakció-Geometria és Sturcz János könyve megvásárolhatók, azonban a reprint kötetek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, de minden hazai könyvtárban elérhetők. Ami a mi tiszteletbeli példányainkat illeti, azokat a szentendrei Barcsay Iskolának és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárnak ajánljuk fel.
– Úgy tudjuk, hogy az alapítvány megalakulása óta missziójának tekinti a Barcsay könyvcsomagok jó helyre ajándékozását.
– K. F.: Igen, most következik a 96. könyvcsomag, amit feleségemmel Mártával kiosztunk tanintézetek és könyvtárak számára. Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Zágráb, Ljubljana, Bécs, Prága után Szentendre lesz az első belföldi helyszín. Hozzátartozik, hogy eddig 67 helyszínen rendeztünk vándorkiállítást, nagy kívánságom, hogy Kárpátaljára is el tudjunk jutni. Itt ki szeretném emelni az év végén megrendezett nagyenyedi Barcsay kiállításunkat, amely egybe esett az erdélyi református zsinat konferenciájával. Nagyenyed után Marosvásárhely következett, nemrég Sepsiszentgyörgyön nyílt meg a vándorkiállítás, majd ezt fogja követni Brassó. Arra törekszünk, hogy a Barcsay vándorkiállítás egyik helyszínről a másikra tudjon menni, és minél több emberhez elérjen.
– Elérkezett az idő, hogy újabb Barcsay-díjasokat avattunk január 30-án a Karnevál Kávéházban.
– K. L.: Az alapítvány fontos célja, hogy ösztönözze és jutalmazza azokat a 35 év alatti magyar ajkú profi képzőművészeket, akik munkásságukban, szellemiségükben és kvalitásukban kötődnek Barcsay Jenő művészeti örökségéhez. Idén is a szentendrei Karnevál emeleti helyiségében lesz látható a 2025-ös év három díjazottja, Agg Lili, Molnár Judit Lilla és Tomecz Dániel közös kiállítása. Izgalmas, kísérletező és nagyon tehetséges alkotók kapták meg 2025-ben is a díjat, amely a pénzjutalom mellett már hagyományosan Csíkszentmihályi Róbert Barcsay érmét jelenti.
– Időközben megújult a kuratórium, bemutatnák a tagokat?
K. F: Jelentős változás és fiatalítás történt 2025-ben az alapítványnál. Dr. Feledy Balázs, a kuratórium elnöke szeptemberben vissszavonult, elnöki posztját Külüs László Ákos Barcsay-díjas festőművésznek adta át. A korábbi kuratóriumi tagok – Ferenczy Zsolt DLA Barcsay-díjas festőművész, tanszékvezető egyetemi docens, Győrffy László DLA képzőművész, egyetemi adjunktus és jómagam, Kónya Ferenc építőmérnök, alapítótag és Barcsay jogutód – mellett a tavalyi évtől Szabó Noémi művészettörténész is segíti az alapítvány munkáját, mint kuratóriumi tag. Büszkén mondhatom, hogy most is egy nívós kuratórium jött össze, akik széles szakmai tapasztalattal támogatják az alapítványt.
– Nagyon sokan vannak, kik nélkül a Barcsay 125 emlékév és rendezvénysorozat nem jöhetett volna létre. Néhányat említsünk meg közülük.
K. F.: Elsősorban ki kell emelnem a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, aminek anyagi támogatása nélkül nem lett volna megvalósítható a Barcsay 125 Emlékév. Szakmai szempontból kiemelkedő segítséget nyújtott a Ferenczy Múzeumi Centrum, illetve a Magyar Képzőművészeti Egyetem, elsősorban Fehér Ildikó. A megvalósításért és támogatásért pedig köszönet illeti Szentendre város vezetőit, a Petőfi Kulturális Intézetet, dr. Feledy Balázst, kuratóriumunk korábbi elnökét, továbbá állandó segítőnket, Szabó Éva múzeumpedagógust.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak is köszöntetet szeretnék mondani, mert ebben az intézményben töltötte Barcsay Jenő fiatalkorának meghatározó éveit. Mindazoknak hálával tartozunk, akik az elmúlt csaknem két évtizedben támogatták, segítették az alapítvány munkáját.
– Az idei év nyugodtabbnak ígérkezik, mik a terveik?
K.F.: A Barcsay-díjak átadása után a vándorkiállítások megszervezésére kell fókuszálnunk. Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a szentendrei Barcsay Gyűjtemény újra megnyissa kapuját, és nagyon reméljük, hogy a jövőben sikerül az épületet felújítani. Mint Barcsay Jenő örökösei és jogutódai folyamatosan azon dolgozunk, hogy méltó módon megőrizzük a Barcsay-hagyatékot és eljuttassuk minél több helyre.
Interjú: Gergály Judith
Fotók: Isza Ferenc
