A képviselő-testület tavaly októberi döntésével létrehozta a közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnoki feladatkört. Mit takar ez pontosan?

A részvételi és városfejlesztési folyamatok polgármesteri kabinet szinten történő szakmai koordinálása, a döntések előkészítése, a programok végrehajtásának szakmai felügyelete, figyelemmel kísérése, a vezetői döntések szakmaiságának elősegítése a feladatom – mondta el Pilis Dániel. Ebbe beletartozik a városfejlesztési koncepció kidolgozása, összhangba hozása a költségvetéssel, a kék-zöld infrastruktúra fejlesztési, közterület-gazdálkodási, vagyongazdálkodási koncepcióval, továbbá a beruházási, fejlesztési projektek végrehajtásának felügyelete.  

Hogyan alakulnak a városfejlesztési lehetőségek, mit lehet tudni a városfejlesztési koncepcióról? 

A város gazdaságfejlesztési koncepciójának integrált része lesz a városfejlesztés rövid, közép és hosszú távú fejlesztési terve. Ez az átfogó koncepció most készül. A városfejlesztési tervekhez bekértük az önkormányzati képviselők javaslatait is. Több milliárdos kívánságlista állt össze, amiket igyekeztünk beépíteni a tervekbe. A javaslatok megvalósításának jelentős részéhez pályázati forrásra van szükség, de a kormány EU-val folytatott vitája miatt sajnos a pályázati lehetőségek beszűkültek. 

Idén milyen önerős fejlesztéseket tervez a város?

A város költségvetésének elfogadása esetén saját forrásból idén 100 milliós kerettel elindítunk egy út- és járdaépítési, felújítási, csapadékvíz-elvezetési programot. Ezek a fejlesztések a szentendreiek adóbefizetéséből finanszírozhatók. Pontosan tudjuk, hogy ez a keret csak egy kis töredéke annak, amit az utak fejlesztésére és karbantartására évente költeni kellene. A Városi Szolgáltató (VSZ) 2022-ben a kiszámította, hogy a város közel 400 négyzetméternyi aszfaltozott úthálózatának felújítására 950 millió forintot kellene költeni éves szinten, és ez csak a szilárd burkolatú utak költsége. Jobban állnánk a fejlesztésekkel, folyamatos karbantartással, ha nem kellene évente több száz milliót szolidaritási hozzájárulás címén befizetni az államkasszába. Ez az idén már 660 millió forint, az iparűzési adó-növekmény elvonásával együtt már egymilliárd fölé emelkedhet. Ilyen mértékű elvonás ellehetetleníti, hogy érezhetően javítsuk az életkörülményeinket.

Korábban sikeresen pályáztunk európai uniós finanszírozású TOP Plusz forrásokra. Hol tartanak ezek a projektek?  

Négy projekten dolgozunk jelenleg. Idén elkezdődik a Bodor-udvar felújítása a Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Központ számára, az Izbégi Tagóvoda energetikai felújításánál kiegészítő támogatásra pályáztunk, ha ez nem lesz sikeres, akkor önkormányzati forrásból kell kiegészíteni a költségeket. Az idén megkezdődik az új közmosdó kialakítása, és tervezés alatt van a MűvészetMalomban a turisztikai látogatóközpont. A pályázati projekteken túl a Fürj utca út- és közvilágításának kiépítése is idei feladat, amihez az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye is hozzájárult. A város közvilágításának korszerűsítése sem tűr már halasztást, idén elkészül a mesterterv, amelynek keretében felmérjük a város közvilágítási elemeit és rendszerbe foglaljuk a közvilágítás-fejlesztési feladatokat, ezzel megalapozva a közbeszerzés kiírását. 

A Városrészi Költségvetés program idei 150 milliós keretével egyre jelentősebb szerepet játszik a fejlesztésekben… 

A városvezetés tudatosan törekedett arra, hogy évről évre növelje ezt a keretet, mert minél szűkösebbek a fejlesztési források, annál fontosabb, hogy olyan kisberuházások valósuljanak meg, amelyeket a szentendreiek a legfontosabbnak tartanak. 2025-ben a város önerős fejlesztéseinek közel 25%-áról a szentendreiek döntenek. Egyre többen küldenek be javaslatot, egyre többen szavaznak – tudjuk meg az alpolgármestertől.

Az is megfigyelhető – veszi át a szót Kiss Barna, a Városrészi Költségvetés projektmenedzsere –, hogy épülnek a lakóhelyi közösségek. Több spontán folyamat is elindult, például projekt-kidolgozó személyes beszélgetések, és egyre többször találkozhatunk a szavazatszerző kampányolással is.  A fejlesztési javaslatokból az is látható, hogy a résztvevők egyre alaposabb városismerettel rendelkeznek.

Az idén is az út, a járda és a közvilágítás fejlesztésre beküldött javaslatok mellett a legtöbb fejlesztési ötlet a közlekedésbiztonság javítására érkezett. Ezek megvalósítása forgalomtechnikai változtatásokat igényelnek, amik eddig is heves vitákat váltottak ki az érintettekből. Az alkalmanként éles, elhúzódó vitákat hogyan lehet elkerülni? 

A konfliktus alapvető forrása, hogy az érintettek egy része az autós közlekedési feltételek javítását szeretné, míg a másik része ennek korlátozását, forgalomlassítást, az autós forgalom csökkentését. Az eddigi tapasztalatok alapján a többség által elfogadható forgalmirend-változtatást csak hosszas előkészítés, többszöri egyeztetés után lehet kialakítani.  Ehhez forgalomszámlálásra épülő, közlekedési szakemberek által megtervezett lehetőségeket kell felvázolni az érintett lakóknak – mondja Kiss Barna. 

A program mely elemeit kellene fejleszteni?

Több alkalmat kell teremteni a személyes részvételre, a projekt kivitelezhetőségének egyeztetésébe is be kell vonni a javaslattevőket, ahol lehet közösségi tervezéseket célszerű szervezni. A web-oldal fejlesztésével lehetővé szeretnénk tenni, hogy figyelemmel kísérhető legyen egy-egy projekt készültségi állapota.

A programban való részvétel alapján én úgy látom – veszi vissza a szót Pilis Dániel –, hogy sikerült meghonosítani a részvételi demokrácia e formáját Szentendrén, így a városvezetés szándéka találkozott a szentendreiek elvárásaival.