Jelenleg a magyar parlamentben 26 képviselőnő dolgozik. Ez a 13,1 százalékos arány az Inter-Parliamentary Union összevetése szerint a világ (26,5%), vagy az Európai Unió (31,1%) országait tekintve is rendkívül alacsonynak számít. Míg 2010-ben ugyanebben a rangsorban a középmezőny 99. helyén, 2023-ban már a kevésbé dicső 151. helyen álltunk 195 ország között, az Európai Unión belül pedig az utolsók voltunk. Ugyanez a felmérés a női miniszterek számát is vizsgálta: ebben a statisztikában Novák Katalin lemondásával a sereghajtó Azerbajdzsán, Pápua-Új Guinea, Szaúd-Arábia, Sri Lanka és Yemen mellé csúsztunk vissza.
– A rendszerváltás óta az egyes parlamenti ciklusokban a képviselőnők aránya mindössze 9-14%, és a helyi szinteken sem sokkal jobb a helyzet – fogalmazott nyilatkozatában a konferenciát szervező Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület. – Az alacsony női részvétel a közéletben valószínűsíthetően hozzájárul ahhoz, hogy az olyan szociális kérdések mint az oktatás vagy az egészségi és a szociális ügyek kevésbé hangsúlyosak a politikai napirenden. Míg az aktivisták és az önkéntesek túlnyomó többsége nő, és az önkormányzati szinteken is viszonylag sok nő tölt be adminisztratív pozíciókat, addig akár a helyi, akár az országos választások képviselőjelöltjei között alig találunk nőket.
Pest megye 3. számú egyéni választókerületéből, melyhez Szentendre is tartozik, először 2022-ben került nő a Parlamentbe. 1990-ben hét jelölt közül egy, 1994-ben tíz jelöltből ugyancsak egy női jelölt indult a választáson, mindkettő a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben. 1998-ban kilencen szálltak versenybe, közülük két nő (a MIÉP és a Munkáspárt jelöltjeként), majd 2002- től három cikluson át csak férfiak aspiráltak a képviselői posztra. 2014-ben tizennégy indulóból hatan voltak nők, mindannyian egy százalék alatti eredményt értek el. 2018-ban már tizenöten versengtek a választók bizalmáért, az öt nő közül ketten (az Együtt és a Momentum támogatásával) már két-három százalékos eredményt könyvelhettek el. 2022-ben hat férfi mellett egyedüli nőként indult, és kapta meg a legtöbb szavazatot dr. Vitályos Eszter. Személyében a Fidesz-KDNP a rendszerváltás óta először indított nőt a választókerületünkben.
Szentendre önkormányzati képviselői között már sokkal kedvezőbb a nők aránya. 1990. október 15-én, az első szabad választások után a város tizenkilenc új képviselőjét köszöntötte címlapján a Szentendre és Vidéke – közülük hatan voltak nők. Bár a polgármester minden ciklusban férfi volt, sok képviselőnő dolgozott a képviselő-testületben, s húsz százalék alá egyedül 2006-ban csökkent az arányuk. 2010 után, a csökkentett létszámú, tizennégy fős testületben egyre magasabb lett a női képviselők aránya, oly annyira, hogy a 2019 őszi választásokon nyolc fővel többségbe is kerültek. A 2024-ben kezdődő jelenlegi ciklusban három női képviselő dolgozik a testületben: dr. Gondos Gabriella (TESZ), Magyar Judit (TESZ) és Zakar Ágnes (Összeköt-Fidesz-KDNP), utóbbi kettő már több mint huszonkét éve, 2002 óta. A Szentendre és Vidéke egy korábbi, 2021. márciusi lapszámában készített velük interjút a női és politikusi szerepeik összeegyeztetéséről.
– Fiatal nőként, többgyermekes anyaként kerültem a szentendrei képviselő-testületbe 2002-ben, amikor először választottak meg a Bükkös-part és környéke képviselőjének. Anyaként és nőként, azt tudom elmondani, hogy soha nem volt hátrányom a férfi képviselőtársaimmal szemben, inkább az időm volt korlátozottabb az anyai, tanári feladataim miatt. Hihetetlen szeretettel emlékszem vissza erre az időszakra, az akkori képviselőtársaimra és közéletre – innen visszanézve egészséges, éjszakába nyúló testületi vitákat vívtunk. A három kisgyermekem, nyelviskolai munkám és a képviselőség majd frakcióvezetés mellett tanultam meg, hogy jó időbeosztással, kitartással, szorgalommal minden feladat elvégezhető. Azóta is ebből élek – nyilatkozta Zakar Ágnes 2021-ben a Szentendre és Vidékének.
Megkérdeztük 2025-ben is, hogy tartja-e korábbi véleményét.
– Az utóbbi időben jelentős változás a közéletben az országos politika begyűrűzése a helyi politikába, sajnos minden szinten. Régen szét tudtuk a kettőt választani, ma sajnos nem így van, és ez néha feszítő, főleg amikor országos döntéseket kérnek számon az embertől önkormányzati képviselőként. Engem városi képviselőként mindig, így most is, a helyi ügyek, problémák megoldása, a város fejlődése, a polgárok gondjainak orvoslása érdekelt. Ezekért próbáltam tenni az elmúlt huszonkét évben, és a mostani ciklusban is igyekszem képviselni körzetünk és városunk érdekeit, segíteni a problémák megoldását. Ami rajtam múlik mindent meg fogok tenni mindezekért, – ez az eltökéltségem nem változott ennyi év után sem.
– A politikai életbe a középiskolában, később az egyetemen is bekapcsolódtam, vezetőként – mondta el Magyar Judit alpolgármester. – Természetes volt számomra a vezetői pozíció az akkori viszonyok között. 2002-ben lettem először önkormányzati képviselő. A képviselő-testületben akkor rajtam kívül szép számban voltak nők. Sajnos a mostani testületben összesen csak hárman vagyunk, szerencsére viszont mindhárman körzeti képviselők, ami számomra azt mutatja, hogy az emberek szívesen választanak női politikust. 2002-ben rám bízták a Költségvetési Bizottság vezetését, később a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetését és 2021 márciusától alpolgármestere vagyok a városnak, a szűken vett városvezetésben egyedüli nőként. Az országos politikára az utóbbi években egyáltalán nem jellemző a nők bevonása. Lekezelően, sértő módon beszélnek a nőkről, megpróbálják a férfiak által elfogadott szerepkörökbe visszaszorítani őket. Én az életem során mindig arra törekedtem, hogy megváltoztassam a kialakult sztereotípiát és bizonyítsam, hogy a klasszikus női szerepeken túl – amiket magam is gyakorlok – a nők is képesek kiválóan helytállni a politikában, vagy a gazdasági életben. Meggyőződésem, hogy a nők szerepvállalása a politikában a társadalom javát szolgálja.
Az Inter-Parliamentary Union vizsgálata elérhető a következő QR kódot beolvasva: https://www.ipu.org/resources/publications/infographics/2023-03/women-in-politics-2023
