A címadó szlogennel került idén tavasszal meghirdetésre a Városrészi Költségvetés projekt, melynek célja a részvételi demokrácia erősítése, a lakosság közvetlen bevonása a befizetett adójuk elköltéséről való döntéshozatalba.
„Városrészi költségvetést vezetünk be, melynek alapja a helyben befizetett építményadó. A városrészekben lakó polgárok döntik el, hogy a városrészi költségvetést mire és milyen ütemezéssel költjük el.” Így szólt az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program első pontja, mely idén a megvalósulás útjára lépett. A tapasztalatokról a projekt koordinátorát, Kiss Barnát kérdeztük.
Mikor és hogyan indult a tervezés?
2020. október elején kaptam ezt a feladatot. Megkerestünk olyan önkormányzatokat, amelyeknek már volt tapasztalatuk ilyen program létrehozásában, közben elolvastunk számos olyan anyagot, amik a jó példákról szóltak. A legtöbb átadott tapasztalatot az óbudai önkormányzat munkatársaitól kaptuk, akik idén már második alkalommal vitték végig a részvételi költségvetés programjukat. Úgy terveztük, hogy Szentendre költségvetésének elfogadásával indulásra készen álljon a projekt, és tavasszal bele is vágtunk.
Mik voltak a legnagyobb kihívások, esetleg akadályok?
Legelőször át kellett gondolnunk, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre. Ezek nyilvánvalóan szűkösek, mind anyagi, mind személyi értelemben. Megpróbáltuk a lehető legalacsonyabban tartani a projekt költségeit. Ezért az a döntés született, hogy nem egy újonnan fejlesztett digitális eszközt vásárolunk meg a javaslatok gyűjtésére és a szavazásra, hanem ingyenesen elérhető eszközökkel oldjuk meg a feladatot. Ez utóbbiakat úgy alakítottuk, hogy alkalmasak legyenek a lebonyolításra, és emellett természetesen a hagyományos, személyes részvétel lehetőségét is megteremtettük, így papíron is tudtak a polgárok javaslatot tenni és szavazni. Minden házba dobtunk be javaslat- és szavazólapokat, a javaslatokat és a szavazatokat a város 12 pontján adhatta le a lakosság.
Megbecsültük a köztes munkafolyamatok időigényét. Sajnos ebben a becslésünk tévedett, az ötletek ugyanis várakozásunkon felüli számban érkeztek. A 341 online és 221 papíralapú javaslattevő lapot összesítettünk, minden ötletet egyenként digitalizáltunk. Volt olyan lap, amelyen három-négy javaslat is érkezett. Ebben a munkában segítségünkre voltak a Móricz Gimnázium diákjai is, akik közösségi szolgálatuk során ismerkedtek meg a „részvétel” intézményével. Ezután 715 javaslatot kellett egyenként áttekinteni, felelősen véleményezni számos szempontból, majd a városrész képviselőjével is ötletről ötletre átbeszélni. Megszerveztük továbbá azt a tíz ülést, amelyeken az önként jelentkező városrészi polgárok kiválasztották azt az öt-öt javaslatot, amelyeket szavazásra bocsájtottunk. Ezek a fázisok az előzetesen becsültnél több időt vettek igénybe.
Hogyan értékelik a lakosság aktivitását mind a bizottságok, mind a szavazás szempontjából?
A lakossághoz viszonyított 2,5 %-os javaslati- és 2,6%-os szavazási arány igen jó mutató az országban most indult hasonló projektek között. Ez azt mutatja, hogy az önkormányzat részvételre, bevonásra irányuló kezdeményezése elért a polgárokhoz, és a lehetőséggel nagy számban éltek is. A szavazásra bocsátó testületekbe 51 polgár jelentkezett, a 10 testületi ülés 3-7 fős csoportokban valósult meg. A szavazás egy hónapon át tartott, és 748 szavazólap kitöltését eredményezte. Egy-egy városrészben 400 és 500 közötti szavazatot regisztráltunk. Szentendre aktív polgárai összesen 4454 szavazatott adtak le. Városunk lakói így választották ki azt a tíz fejlesztést, amelyek megvalósulásához rendelkezésükre áll a programra elkülönített 50 millió forint.
A részvétel számokban:
Javaslatok
562 darab kitöltött lapon összesen 715 darab javaslat érkezett.
Online módon (a honlapon) leadottak száma: 341 darab
Offline módon (papíralapon) érkezettek: 221 darab
Városrészenként 55-80 darab javaslat érkezett.
Szavazatok
748 darab kitöltött szavazólap érkezett.
Online módon leadott szavazatok: 347 darab
Papíralapon érkezett szavazatok: 401 darab, melyek közül 381 darab volt érvényes, 20 darab érvénytelen
Összesen: 728 darab érvényes, 20 darab érvénytelen szavazat érkezett
Összesítve 4454 szavazat érkezett.
Melyek a legfőbb tapasztalatok, tanulságok?
Az 2020. évi program egy pilot-projekt volt városunkban, mondhatjuk azt, hogy tanulóév. A lebonyolítás tapasztalatait mindenképpen beépítjük az elkövetkező évek programjainak szervezésébe. Célunk, hogy minél szélesebb körnek teremtsünk platformot és lehetőséget a város közös ügyeihez való közvetlen csatlakozásra. Azt látjuk, hogy a szentendreiek ezt jól fogadták, megerősítve a városvezetés elkötelezettségét a részvételi demokrácia szélesítése mellett.
Jövőre miben lesz könnyebb, illetve más a lebonyolítás?
Az idei tapasztalatok birtokában már látunk néhány buktatót, mindenesetre jobban fogunk gazdálkodni az idővel. Szeretnénk, ha a jövő évi program a nyár elejéig-közepéig meg tudna valósulni. Feszesebbre kell vennünk a javaslatok felvitelét és elbírálását, a szakági és képviselői döntések meghozatalát, a kreatív és nyomdai anyagok gyártását, a szavazásra bocsátást. Reményeink szerint jövőre a város pénzügyi helyzete is jobb lesz, ezért átgondoljuk, és a lehetőségekhez mérten javítunk a platformon és a módszertanon. Megfontolandó a szavazás regisztrációhoz kötése; meg kell vizsgálni ennek kivitelezhetőségét városrészekre bontva, természetesen a költségek figyelembevétele mellett. A közös gondolkodásban számítunk majd azokra az önkéntes felajánlásokra is, amelyek az idei program során már elértek hozzánk.
Két olyan vád is érte a projektet, amely azt nehezményezi, hogy a megvalósítás nem felelt meg az Ábrányi Emil Programban ígérteknek. Az egyik az, hogy a szavazás technikai rendje nem zárta ki, hogy akár nem szentendreiek is szavazhassanak.
Én úgy látom, hogy bizonyosan lehetnek olyan emberek, akik Budapesten, Nyíregyházán, vagy akár Szegeden élnek, de van kötődésük a városunkhoz. Az is megtörténhet, hogy rendelkeznek ingatlannal Szentendrén, mondjuk van nyaralójuk, és nyáron itt élnek. Őket nem szerettük volna kizárni, mivel építményadót ők is fizetnek. Mindemellett nem tartjuk életszerűnek azt, hogy egy olyan budapesti, nyíregyházi, vagy akár szegedi polgár tenne javaslatot, vagy szavazna, akinek semmit nem mond a Csicserkó, Derecske vagy a Püspökmajor név. Mi bízunk abban, hogy a polgárok jó szándékkal és felelősséggel használják ezt a programot.
A másik kritika pedig az volt, hogy nem a teljes befolyt építményadó összegét fordították végül a projektre.
Az Ábrányi Emil Program azt mondja, hogy a városrészi költségvetés alapja a befizetett építményadó. Az idei évben ennek mértéke az építményadó több mint tíz százaléka, 50 millió forint volt. Ezt a mértéket azonban a város teherbíró képessége határozza meg. Különösen szem előtt kellett tartani ezt egy olyan évben, mikor a város forrásai jelentősen csökkentek, és költségvetését egyensúlyban kellett tartani. Felelős városvezetés ennek mérlegelésétől nem tekinthet el. Mindazonáltal a cél az, hogy a program pénzügyi fedezetét évről évre bővítsük.
Mi történik vis maior esetén, ha például valamelyik nyertes ötlet előre nem látható ok miatt nem valósítható meg?
A beruházások megvalósítása a hivatali szabályok szerint már elindult; a nyertes javaslatok tervezése, engedélyeztetése folyik, ahol szükséges ajánlatokat kérnek be. Ha valamelyik ötlet kivitelezése valamilyen akadályba ütközne, akkor a kialakult sorrend szerinti további ötletek megvalósításával folytatódhat a munka. Ha a nyertes ötlet megvalósítása kevesebb költséggel jár, mint a városrészi keret, akkor a fennmaradó költségvetési forrást a további ötletek megvalósítására fordítjuk. Hozzá kell tennem, minden javaslat hasznos – még ha nem is került szavazásra –, mert így az egész városra kiterjedő problématérkép alakul ki, amelyet a városrész képviselői nyomon követnek, annak megoldását pedig kezdeményezik és ellenőrzik. A javaslatok nem vesznek el, hanem bekerülnek a megoldandó feladatok közé. Szándékunk, hogy a program évről évre megvalósuljon, így ez a térkép folyamatosan frissüljön, az ügyek szem előtt maradjanak.
Az elsődleges cél a nyertes ötlet megvalósítása, de legalább ennyire fontos az, hogy a részvétel eszközével új szemlélet alakuljon ki a városban, és minél szélesebb körben tudatosodjék, hogy számít a polgárok véleménye, és van beleszólásuk Szentendre ügyeinek alakításába.
A nyertes ötletek előkészítéséről és ütemezeséről Hámornyikné Csemeczki Zitát, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét kérdeztük, aki az alábbi választ küldte meg lapunknak.
A városrészi költségvetési projekt keretében a nyertes tíz mellett a második és harmadik helyezettek közül további 10-12 projektet is szem előtt tartunk, és előkészítjük a megvalósításukat, ugyanis ha bármelyik egyéb keret terhére kivitelezhető lenne, azokat is megvalósítjuk. Van, ahol tervezés és építési engedélyezés előzi meg az árajánlatokat a kivitelezés előtt, van, ahol csak tervezésre van szükség, ezeket az iroda megrendelte. A tervek elkészülte után tudunk kivitelezésre árajánlatokat bekérni, így előfordulhat, hogy a téli időszak előtt nem tud a beruházás elkezdődni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy tavasszal ne lehetne megvalósítani azokat. Ilyen például a járdaépítés, a parkolótervezés, a forgalomtechnikai terv készítése, vagy a zöldítés megtervezése, amelyek mind szakági mérnöki feladat elvégzését feltételezik.
Természetesen az időjárás függvényében igyekszünk mielőbb kivitelezni, amit lehet.
A fitness-park, illetve játszótéri elemek kiválasztása még folyik kisebb lakossági körben a képviselők segítségével, hiszen fontos számunkra, hogy az eszközöket használók is megkérdezésre kerüljenek. Ahol pontosításra volt szükség, és a javaslattevő megadta az elérhetőségét, azzal felvette a kapcsolatot a hivatal, így első kézből ismerhettük meg a fejlesztési ötletet. A kollégák a képviselőkkel együtt a helyszíneket bejárják, felmérik a javaslatokat, és ahol a beszerzési eljárás tervezés nélkül megoldható, ott az már el is indult. Ennek első lépése a hivatal beszerzési szabályzata szerint (egy- és ötmillió forint között) a feladatmeghatározás után az indikatív árajánlatok bekérése. Ezután legalább három cég részére ajánlatadásra való felkérést kell küldenünk, melyek közül kiválasztásra kerül a nyertes vállalkozó, akivel szerződünk. Mivel az indikatív ár és a három ajánlat bekérése is időigényes, ezért a megrendelések, illetve szerződéskötések még nem zárultak le szeptember végén. Várhatóan novemberben lesz több projektnek látható eredménye, ezért mindenki szíves türelmét kéri a hivatal.
-gs-
Fotó: Bellai László
Megjelent a Szentendre és Vidéke 2021/15. számában.
