Az 1900-as évek elején minden nyári szezonban felépítettek egy uszodát a belvárosi Duna-szakaszon, melyet a férfiak és a nők külön időpontokban látogathattak. A fa építmény belső medencéjében az idősek és a gyengébben úszók fürödtek.
A szentendrei Duna-part a szigetről. A festményt Péchyné Rónay Kynga festette, aki egy helyi orvos, Péchy Henrik felesége volt. A Duna korzón abban a villában laktak, ahol a mai Dunaparti Művelődési Ház található.
A kor szinte minden, Szentendrén használt vízi járműve megjelenik ezen az 1915-ös képeslapon. Jól látszik, hogy a mozgalmasság kedvéért meghamisították a képet: a gőzhajót odamontírozták a halászbárkák mellé, a méretarányok sem stimmelnek.
Fürdőzők a Dunában: amatőr felvétel 1930-ból. A jól elkapott fotón látszik, ahogy népes társaság hűsöl a Dunában, miközben egy gőzhajó halad el a hátuk mögött.
Ez az 1917-es képeslap a Szent Endre nevű gőzöst örökíti meg, amely a Dunakanyarban közlekedett Budapest és Visegrád között.
A kiemelt kép: Látkép Pismányról: a szentendrei Belváros, háttérben a kanyargós Dunával az 1910-es években. Ekkor még korántsem volt annyira beépítve Szentendre, mint napjainkban.
A képeslapok Ürmös Loránt gyűjteményéből származnak.
Az írás a Szentendre és Vidéke 2024. január 31-ei lapszámában jelent meg.
