Ugrás a tartalomhoz

A Bükk-ös-vény, vagyis a Bükkös-patak tanösvény születése

Szentendrén az egyik legizgalmasabb és legvadregényesebb kiránduló célpont a Bükkös-patak tanösvény, vagy más néven Bükk-ös-vény. Tíz állomáson át mutatja be a patakot, Szentendre várostörténetét, múltját, élővilágát és épített értékeit. A tanösvényt 2006-ban, a Víz világnapján avatták fel. 

A Bükk-ös-vény a patak torkolatától, a Duna-korzótól indul és négy kilométer hosszan, leírások és fényképek segítségével ismerteti meg a kirándulókkal a patak történetét és élővilágát. Így nemcsak egy kellemes sétára ad lehetőséget, hanem közben érdekes információkat is megtudhatunk. A tanösvény létesítésének ötlete Dukay Igortól és társaitól származik. A természetvédelmi szakértő már komoly tapasztalattal rendelkezett, hiszen előtte szerte a Dunakanyarban több tanösvény kialakításánál és fenntartásánál is dolgozott. Szentendreiként pedig szívügyének tartotta a patak mentén egy információs ösvény kialakítását. 

– Patakparti lakosként sűrűn jártunk oda kirándulni, a gyerekkoromat is meghatározta a Bükkös-patak, úgyhogy jól ismertem. Mivel korábban dolgoztam tanösvényeken, volt benne tapasztalatom, hogy hogyan induljunk el, egyáltalán hány állomás és milyen tematika legyen. 2004-ben kezdtük meg az irodalmi kutatásokat. Sok támogatást kaptunk hozzá Deim Pali bácsitól (Deim Pál festőművész, szerk.) és Máté Gyuritól (Máté György helytörténész, szerk.). – emlékszik a kezdetekre Dukay Igor. Hozzátette, hogy az anyagi lehetőségeik szűkösek voltak, ezért nagyrészt családi és baráti segítséggel oldották meg a feladatokat, illetve kaptak önkormányzati segítséget is. 

A patakon már meglévő hidakat, a meglévő utakat, ösvényeket használták. A tematika kialakítása, fotók összegyűjtése, a szövegek megírása, tördelése, a fenyőoszlopok felállítása az állomásokon, és a különböző technikai műszaki feladatok nem kis munkával jártak. Arra törekedtek, hogy minden felhasználóbarát legyen, a táblákon jól érthető szöveg foglalja össze a kultúrtörténeti és természeti témákat. Végül 2006-ban a Víz Világnapján egy széles körben meghirdetett túravezetéssel avatták fel a tanösvényt, amin sokan részt vettek. Azóta pedig vitathatatlanul a város szerves része és egyik kedvenc kirándulóhelye a tanösvény. Könnyű túrának mondható, kisebb gyerekekkel is teljesíthető, a négy kilométer hosszú szakaszban alig van emelkedő. A patakon a meglévő hidakon lehet átkelni. A tanösvényt úgy tervezték, hogy bármikor megszakítható legyen, vagy bárhol be lehessen csatlakozni. Az utolsó állomás a Kékibányák bejárati útnál van, ahonnan busszal tíz perc alatt vissza lehet érni a városba. 

Akik úgy érzik, hogy szívesen folytatnák még a túrát, azok mehetnek tovább akár a Kőhegy vagy az Annavölgy irányába. Én legutóbb a tanösvény végén a Dömör-kapu irányába indultam tovább, onnan pedig felfelé az Öreg-nyílás völgyön át Pilisszentlászlóig. Ez egy tizennégy kilométeres, kellemes túra volt, ajánlom mindenkinek egy kellemes tavaszi napra. 

 

Gergály Judith 

Fotók: Isza Ferenc

 

A Bükk-ös-vény állomásai: 

  1. A PATAK VÉDELME
  2. A PIACTÉR ÉS VÁROSTÖRTÉNET
  3. A PATAKMALMOK
  4. A BÜKKÖS-VÖLGY ÁLLATVILÁGA
  5. NÉPSZOKÁSOK A PATAKMENTÉN, A PATAK NEVEI
  6. A FEHÉRVÍZ-FORRÁS
  7. IZBÉG PATAKMENTI ÉPÍTETT ÉRTÉKEI
  8. A VISEGRÁDI-HEGYSÉG ÉS A BÜKKÖS-PATAK
  9. A BÜKKÖS NÖVÉNYZETE

További cikkeink a témában

Kiemelt kép a ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON című bejegyzéshez

ZÖLD-KÉK PIKNIK – A PATAK PARTI PLACCON

𝐴𝑧 𝑒𝑠𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦𝑡 𝑣𝑒́𝑔𝑢̈𝑙 𝑎 𝑃𝐴𝑇𝐴𝐾 𝑃𝐴𝑅𝑇𝐼 𝑃𝐿𝐴𝐶𝐶𝑂𝑁 (𝐵𝑢̈𝑘𝑘𝑜̈𝑠 𝑝𝑎𝑟𝑡 40.) szeptember 29-𝑒́𝑛 𝑣𝑎𝑠𝑎́𝑟𝑛𝑎𝑝 10 𝑜́𝑟𝑎́𝑡𝑜́𝑙 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑗á𝑘 meg 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑣𝑎́𝑙𝑡𝑜𝑧𝑎́𝑠𝑠𝑎𝑙.