Kezdetek
A kezdetek 1952-ig nyúlnak vissza, amikor is egy minisztertanácsi határozattal megalapították a megyei könyvtárak hálózatát. A legtöbb megyében a megyeszékhelyen működő városi könyvtárból alakult meg az új intézmény, Pest megyében azonban nem volt ennyire egyszerű a helyzet. Pest megye székhelye ugyanis hivatalosan Budapest, annak könyvtára pedig a számos fiókból álló Szabó Ervin Könyvtár, amely egy közel kétmilliós világváros ellátásáért felelős. E mellé aránytalanul nagy teher lett volna még közel kétszáz település ellátásának feladatával is megbízni az intézményt, ezért a megyeházán működő Pesti Körzeti Könyvtárból alakult a megyei könyvtár. Nehéz szülés volt, amit óriási viták előztek meg. Ennek tudható be, hogy a megyei könyvtárak közül utolsónak, az év utolsó napján teljesült a határozatban kiadott feladat, és alakult meg a Pest Megyei Könyvtár (PMK), akkor még csupán pár ezer kötetnyi állománnyal.
Az első években a Váci utcából nyíló Kristóf téren – egy frissen államosított ékszerüzletben – működött. A régi könyvtáros munkatársak emlékezetében fennmaradt legenda szerint a megyeháza ablakából kötélen eresztették le a könyveket és vitték át a Kristóf téri üzletbe, ahol az ékszerek bemutatására szolgáló üvegvitrinek összetörtek a könyvek súlya alatt. Régen volt, tán igaz sem volt. Egy biztos! Az ékszerüzletből nem egyszerű feladat könyvtárat varázsolni, amit az is bizonyít, hogy 1956-ban a Pest Megyei Könyvtár máris költözni kényszerült. Az Erzsébet téren lévő Nemzeti Szalon épületének egykori ebédlőjét kapta meg. Sajnos ezzel sem sikerült megfelelő megoldást találni. Az egykori ebédlő olyannyira alkalmatlan volt könyvtári feladatokra, hogy az intézmény be is szüntette a közvetlen kölcsönzési tevékenységét, csak a megyei feladatok ellátását végezték innen egészen 1959-ig, amikor is a Nemzeti Szalon lebontásra került, a könyvtárnak pedig megint új helyet kellett találni.
A Krisztina körúton, a mai Széll Kálmán térhez közeli eső részen egy egykori, meglehetősen romos állapotú kerékpárüzletet kapott meg az intézmény, amelyet azonban először alkalmassá kellett tenni könyvtári feladatokra. Amíg ennek a helyiségnek a felújítása zajlott – 1959 és 1961 között – került a könyvtár először Szentendrére, az akkori József Attila Művelődési Ház egyik termébe (a mai Duna-parti Művelődési Ház).
A Krisztina körúti időszak működését még mindig ne úgy képzeljük el, mint a mai megyei könyvtárét. Kölcsönzés továbbra sem volt. Összesen kilenc fő dolgozott, ők mindannyian a megyei feladatokat végezték: gyarapították és feldolgozták az állományt, építették a katalógust, olvasómozgalmakat, tanfolyamokat szerveztek. A művelődési autóval járták a megyét, olvasnivalót vittek a kisebb települések lakóinak, a könyvtárosoknak pedig szakmai, módszertani segítséget nyújtottak a munkájukhoz. Mindehhez pedig egyetlen nagy raktárhelyiség, valamint egy tanácsterem állt a rendelkezésükre.
A PMK Szentendrén
A Pest Megyei Könyvtár 1975-ben került végleg Szentendrére, és kapott egy méltó helyet, ahol végre a többi megyei könyvtárhoz hasonló körülményeket lehetett teremteni. Miután 1971-ben a Megyei Tanács elfogadta a „Pest megyei táj-centrikus közművelődési koncepció”-t, Szentendre lett Pest megye kulturális központja, amelynek nyomán elkezdődhetett az intézmények költözésének előkészítése is.
1975 decemberében foglalhatta el a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK) az Ybl-díjas Hofer Miklós tervei alapján készült épületet a jelenlegi Pátriárka utcában. Abban az időben ez az épület Barcsay Jenő előtérben elhelyezett főművével, a Szentendrei mozaikkal kiemelkedően reprezentatívnak számított, nemzetközi fogadásoknak, nagyköveti látogatásoknak szolgált helyszínéül. A könyvtár mellett itt kaptak elhelyezést a Pest Megyei Népművelési Tanácsadó, valamint a József Attila Művelődési Központ intézményei is. Szervezetileg ez volt az ország egyik első komplex intézménye, amelynek a főigazgatója Bihary József volt, a könyvtári feladatokért pedig Békés György igazgató úr felelt. A 70-es, 80-as években összesen több mint száz fő dolgozott a PMK-ban. Az épület belső elrendezése is kicsit különbözött a jelenlegitől. A gyerekkönyvtár helyén kiállítótér működött, a jelenlegi Baba-mama játszósarok helyén pedig egy presszó.
A rendszerváltás hozta el a könyvtár önállóságát. A Pest Megyei Önkormányzat döntése nyomán az addigi komplex intézményből 1990-ben kivált a közművelődési funkció. Létrejött a városi önkormányzat által fenntartott Duna-parti Művelődési Ház, a megyei fenntartású Pest Megyei Közművelődési Információs Központ, valamint a városi és megyei funkciót egyszerre ellátó Pest Megyei Könyvtár. Ez utóbbi maradt a Pátriárka utcai épületben.
Az 1990-es és a 2000-es években az önálló Pest Megyei Könyvtár Biczák Péter vezetésével jelentős fejlesztéseken ment keresztül. Elindult a könyvtári katalógus számítógépre vitele, megvalósult az állomány távoli kereshetősége. Elindult a nemzetközi kapcsolatok építése. Az Essex County Libraries munkatársai által kezdeményezett közös PHARE projektben lakossági információs szolgáltatást indítottak. A gyermekkönyvtár és a fonotéka 2002-ben került a mai helyére. Mindezek mellett a megyei feladatokat is folyamatosan ellátták. Mint első az egyenlők között, a könyvtár igyekezett a legjobb lenni, így a rendszerváltást követő években is fordultak az intézményhez szakmai tanácsért, módszertani segítségért.
A fő nehézséget ezekben az években az jelentette, hogy a város és a megye rendre nem tudott megegyezni, hogy melyik félnek mekkora részt kellene vállalni a könyvtár fenntartási költségeiből. Az intézmény vezetőjének egyszerre kellett hatékonyan lobbizni a két gazdánál a működés megbízható biztosítása érdekében és közben igyekezni pályázati forrásokat találni a fejlesztésekhez.
Mindezen nehézségek ellenére a rendszerváltást követő években a könyvtár messze többet nyújtott csupán olvasnivalónál: információs szolgáltatások, adatbázisokhoz való hozzáférés, zenék és filmek ugyanúgy részei lettek az intézmény által kínált portfóliónak, mint a közösségi programok, olvasókörök, író-olvasó találkozók.
Stabil háttér és kiszámítható jövőkép
A megyei könyvtárakat érintő jogszabályi változásokkal ezek az intézmények 2012-be n a városi önkormányzatok fenntartásába kerültek, ami mellett – a megyei feladatok ellátására – jelentős állami támogatást is kapnak. Ezzel a dátummal megszűnt a város és megye közötti állandó feszültség, az intézmény finanszírozása pedig kiszámíthatóbbá vált. A 2012-es jogszabályi változások a megyei feladatok terén is komoly változást hoztak. A környező 5500 fő alatti települések a megyei könyvtár által kezelt állami normatívából gyarapíthatják állományaikat, igényelhetnek programokat, vehetnek igénybe szakmai segítséget. Jelenleg a szentendrei könyvtár kereken száz kistelepülés könyvtári ellátását szervezi közvetlenül, de kapcsolatban vagyunk valamennyi Pest megyei önkormányzattal, szakmai segítségért még a nagyobb városi könyvtárak is rendszeresen fordulnak hozzánk.
A Püspökmajori Klubkönyvtár 2013 áprilisában lett a Pest Megyei Könyvtár fiókja, ahol a könyvtár alkalmazottai mellett már nyugállományba vonult könyvtárosaink is dolgoznak önkéntesként, szép példáját adva annak az elkötelezettségnek, amellyel az intézmény irányába viseltetnek a jelenlegi és a régi munkatársak. Aknay Ágnes, a püspökmajori közösség egyik motorja, aki 1975 óta a PMK alkalmazottja volt, 2012-es nyugdíjazása óta önkéntesként dolgozik a klubkönyvtárban. A hetvenéves évfordulóra készült filmben úgy fogalmazott, hogy „nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra itt hagyni ezt a könyvtárat, meg azokat az embereket, akik ide járnak.”
Hamvas Béla nevét az író születésének 120. évfordulóján, 2017-ben vette fel a könyvtár. Azóta is igyekszünk – elsősorban ismeretterjesztő programokkal – az író kultuszát ápolni. 2021-ben nyílt meg a Hamvas olvasósarok, ahol – az irodalmi emlékhelyek sorában egyedülálló módon – az író saját bútoraival berendezett könyvtári térben az olvasók Hamvas Béla könyvespolcáról vehetik le a könyveket, amelyekből az író utolsó pesti lakásából származó ülőgarnitúráját használatba véve inspirálódhatnak.
A hetvenéves könyvtár történetét napjainkban egy fiatalos, tettre kész, a változásokhoz és a nehézségekhez alkalmazkodni akaró és tudó munkatársi közösség írja tovább. A járvány idején történt kényszerű bezárás alkalmával az országban az elsők között szerveztük meg az ajtós kölcsönzést és a dokumentumok házhoz szállítását, az energiaválság idején pedig az egyike vagyunk azon kevés megyei könyvtáraknak, amelyek változatlan nyitvatartással állnak az olvasók rendelkezésére. A hetvenéves jubileum évében elnyertük a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól a Minősített Könyvtár címet. Ennél is fontosabb azonban a bizalom és a támogató akarat, amellyel a lakosság, az intézményi, a vállalati és a civil partnereink, valamint Szentendre Város Önkormányzata, a fenntartónk fordul felénk.
Amellett, hogy a közönség a könyvtári programokon személyesen is találkozhat a kortárs irodalom első vonalába tartozó alkotókkal, a családok, az idősek, a gyerekek, a magas irodalom és a szórakoztató műfajok kedvelői, a zene- és a filmrajongók egyaránt megtalálják az intézményben az érdeklődésüknek és ízlésüknek megfelelő tartalmakat, programokat. Azt valljuk, hogy a könyvtár nem elit intézmény, hanem a város dolgozószobája, egy igazi közösségi tér, ami Szentendre és környéke minden polgára előtt nyitva áll.
Dr. Tóth Máté
igazgató
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. február 1-jei lapszámában jelent meg.
