A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár helyszínéül négy település jött szóba annak idején, végül Szentendre mellett döntöttek, részben a jó megközelíthetősége miatt. Leginkább azonban azért, mert a hatvanas évek végétől a város fokozatosan a megye kulturális központjává kezdett válni, amiben nem kis szerepe volt a pártállami idők meghatározó kultúrpolitikusának, Aczél Györgynek. A városban három helyszínt is kijelöltek az épület számára, de a legalkalmasabbnak a valamikori Engels utca – Martinovics utca –Pásztor köz által határolt terület bizonyult. A tervező Hofer Miklós Ybl- és Széchenyi-díjas építésznek sok elvárást kellett figyelembe vennie. A 2500 négyzetméteren négy intézményt kellett elhelyezni, igényes és korszerű színpadtechnikával felszerelt színháztermet kellett kialakítani, a művelődési ház funkcióknak is meg kellett felelnie, az épületnek illeszkednie kellett a város karakteréhez. Az előcsarnoknak pedig fokozott ünnepélyességet kellett sugároznia, mert mire a tervezéshez értek, addigra Barcsay Jenőt már felkérték a mozaik elkészítésére. Ahogy a szentendreiek mesélni szokták: a megtervezett mozaik köré építették a művelődési házat.
Amikor 1968-ban felkérték Barcsayt a mozaik elkészítésére, akkor már nagy sikere volt a két tört márványból készült mozaikjának: a Miskolci Egyetem könyvtára és a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház számára készült alkotásainak.
Barcsay két feltétellel fogadta el a felkérést: ne mondják meg, hogy mi legyen a téma, és ő határozhassa meg az anyagot. A választott muránói üvegmozaik és az arany háttér jelentősen megnövelte a költségeket, de a megrendelők tudomásul vették a feltételeket. Barcsay óriási lendülettel vetette bele magát a munkába, rengeteg vázlatot, részlettanulmányt, kisebb festményt készített, amiből egy kiállításra való anyag jött össze, amiből 1969-ben a Ferenczy Múzeum rendezett kiállítást. A hetvenedik születésnapja alkalmából 1970-ben a Műcsarnokban megrendezett életműkiállításon mutatták be a Szentendrei mozaikot.
Két év alatt készült el megfeszített munkával Barcsay mester felügyelete mellett a 33 négyzetméteres mozaik. Hegyi György és Rác András üvegmozaik-rakó mesterek egy műhelyben állították össze a több lapból álló alkotást. A műcsarnoki kiállítás után a Pest Megyei Művelődési Ház és Könyvtár épületének elkészültéig a Nemzeti Galéria régi, Kossuth téri épületében volt látható az alkotás. Az 1975. április 3-i ünnepélyes átadó után technikai problémák miatt csak december közepétől volt látogatható az intézmény.
Az évforduló alkalmából szervezett szakmai konferencián több előadás is foglalkozott a XXI. század, a jövő könyvtárával.
Az épület megújításának tervezési folyamata már évekkel ezelőtt megkezdődött – mondta a konferenciát köszöntő beszédében Gulyás József alpolgármester –, amikor már kapujában voltunk annak, hogy megnyílnak az uniós források. Abban bíztunk, hogy kész tervekkel jó eséllyel pályázhatunk. Sajnos a történelem másképp alakult. Legutóbb 2021-ben készült egy előzetes koncepció arról, hogyan érdemes gondolkodni a jövő könyvtáráról, az épület megújításáról. A napokban született egy döntés a Városházán, hogy a város megszerzi azt a jogot, hogy elindíthasson egy tervezési, felújítási programot. Jelenleg ugyan nincs forrásbőség, de ettől függetlenül előre kell tekinteni, és ha mégiscsak hozzáférhetünk a különböző alapokhoz, támogatásokhoz, akkor legyünk készen és legyen kigondolt koncepció az épület megújításáról.
A képviselő-testület a március 27-i ülésén arról döntött, hogy belsőépítészeti ötletpályázatot ír ki a könyvtár előcsarnokának újragondolására, amelyben a könyvtárosok és a közművelődési szakemberek által megfogalmazott elvárások figyelembevétele meghatározó. A kávézó és a terasz kialakítására hozott korábbi határozatot hatályon kívül helyezték, mert a pályázat kiírásának előkészítésével megbízott munkacsoport – meghallgatva minden szakembert – arra az álláspontra jutott, hogy a könyvtár előcsarnoka komolyabb felújításra szorul. A munkacsoport azt javasolta a testületnek, hogy egy belsőépítészeti ötletpályázatot írjanak ki az előcsarnok funkciók szerinti újragondolására. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.
