1908. december 1-én született Korniss Dezső festő, iparművész, filmrendező, a Szentendrei Művésztelep nagy hatású tagja. Képei Szentendrén a Vajda Lajos Emlékmúzeumban láthatók.
Erdély egyik legészakibb városában, Besztercén született Korniss Dezső, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb, leginnovatívabb alakja. Apai nagyapja molnár volt Nagybányán, anyai nagyapja Biharban erdész, az ügyvédírnok apjával aztán Besztercéről Budapestre költöztek. Mindezt egy jó állás reményével tették, de sajnos nem jártak sikerrel: nagy nyomorba kerültek.
Korniss már 13-14 évesen rajzolni tanult. 15 évesen egy évet Hollandiában is töltött, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary János tanítványaként egy különlegesen tehetséges osztályba került Trauner Sándorral, Kepes Györggyel, Vajda Lajossal.
Aztán jött 1930, a törés éve a magyar művészetben, így szinte mindannyian külföldre mentek – ki végleg, ki egy-két évre.
Híres volt Vajda Lajossal közös korszaka – akivel együtt járták meg Párizst -, majd Bartók Béla nyomán, a magyar gyökerű modern festészetet akarták megteremteni helyi népi motívumokat keresve Szentendrén és Szigetmonostoron. Itteni közös munkájuk kezdetén együtt fogalmazták meg a „konstruktív-szürrealista sematika” elvét, azt a sajátos absztrakt konstrukciót, amelyben egyszerre használtak fel népi és célzatosan társított univerzális motívumokat.
Vajda Lajos 1941-ben meghalt, Korniss Dezsőnek pedig hadifogsága után kezdődött második szentendrei korszaka. 1948-ban készült el a nagy, összegző művével, a Tücsöklakodalommal.
Korniss Dezső – Tücsöklakodalom
1947-től alakrajzot tanított az Iparművészeti Főiskolán, de a készülődő diktatúrában, 1948 után díszletfestésből is próbált megélni és amatőr bábszínjátszó csoportok számára tervezett bábukat és díszleteket.
Korniss Dezső 75 éves volt, amikor 1984-ben meghalt. A modern magyar művészet egyik klasszikusa, aki folyamatosan megújulva maradt mindig aktuális és frissen modern. Sokáig számára is a szürrealizmus és az absztrakció jelentette a modernizmus legfrissebb, legújabb irányzatát, de jóval később – „öreg korában” – a kollázs kezdte érdekelni, a hatvanas években Kovásznai Györggyel közösen számos animációs filmet is készített a Pannónia Filmstúdióban.
Korniss Dezső – Reménytelen harc
Halála után is jelen maradt, hiszen a hatvanas évektől olyan mai nagyságok inspirálódtak Korniss művészetéből, mint Bak Imre, Keserü Ilona, vagy Nádler István.
Bak Imre szerint „Korniss példakép lett számomra: embersége, határozottsága, következetessége szakmai hitében és mesterségbeli igényessége is. Korniss, ha nem is volt közvetlen tanárunk, sokunkat megtanított életének, művészetének példájával, emberként, művészként élni”.
Forrás: Ferenczy Múzeumi Központ
