Szentendrén nőttél fel, milyen volt a gyermekkorod?
Egész pontosan 2001. július 29-én láttam meg a napvilágot Budapesten. A nagyváros zajától kicsit távolabb szerettünk volna élni, ezért és a nagyszüleim révén költöztünk ki Szentendrére hat éves koromban. A kisiskolás éveimet a Templomdombi Általános Iskolában töltöttem, majd ezt követően a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumba jártam. Nagyon a szívemhez nőtt ez a város, a nyugodtsága, de ugyanakkor a sokszínűsége miatt is. A kis utcák hangulata egyfajta otthonos érzést ad, és nem mellesleg a családom is itt él.
Hogyan gondolsz vissza a gimnáziumi éveidre?
Borzalmasan unalmasnak mondanám a gimnázium első pár évét. 10. osztálytól átmentem nemzetközi érettségi rendszerbe, ami nem volt annyira jó ötlet, de a végén egy olyan végzettséget szereztem, ami külföld-kompatibilis. Szerencsésnek tartom magam, mivel anyanyelvi szinten kiskorom óta tanulok angolul édesanyám révén, így a gimnáziumban már csak továbbfejlesztettem a tudásomat. Ezáltal könnyedén boldogulok a nagyvilágban.
Hogyan jött az ötlet, hogy filmkészítéssel szeretnél foglalkozni?
Tizenöt évesen kellett először felvételt készítenem egy sporteseményre. A kezembe adtak egy kamerát, egy stabilizátort és onnantól kezdve nem volt megállás, rájöttem, hogy imádom ezt csinálni. A családom, a baráti köröm, aki egyben a stábom is, nagyon támogató volt a karrieremben. Az első kisfilmem egy angol házi feladat volt, melyben fel kellett dolgoznunk egy amerikai rövid történetet. Így született meg a The Pedestrian. Az egy-két éves videós tapasztalatommal, megpróbáltam összekoordinálni egy filmet is. Nem lett rossz, mind a mai napig megnézem néha. Ezt követően földrajzból is kaptunk egy feladatot, hogy készítsünk egy természetvédelmi filmet, ami kicsit felfedi a jövőt, de a jelennek is üzen valamit. A film az Act! címet kapta. Ezután 2020-ban jött egy közös projekt a gimnáziumommal, leforgattunk az iskolán belül a diákokkal egy húsz perces sci-fi filmet, a House of Babel-t. Abban az évben beköszöntött a pandémia, de ez se tántorított el minket attól, hogy tovább ötleteljünk, bővítsük filmes tudásunkat. A „mi” alatt a barátaimat értem, akik küzdősportolók, mivel körülbelül tíz évnyi Krav-maga, önvédelmi sport-tudással rendelkezem. A csapattal nagyon jó volt a kapcsolatom, és úgy döntöttünk, hogy szeretnénk valami új marketingfogással népszerűsíteni ezt a sportot. Persze eddig is voltak edzős videók, ahol bemutatták a technikát, de valami újjal akartunk előrukkolni. Így jött létre az Ostrom.
Mit kell tudni erről a filmről?
Az Ostrom egy olyan tizenöt perces akciófilm, ami két nap alatt készült el százötven ezer forintból. A film egy túszhelyzetről szól, amiben a helyi bűnszövetkezet feje egy megtervezett összecsapásba kényszeríti a főhősünket, akinek egyetlen célja a mentőakció sikeres végrehajtása. A film a Krav-Maga Global Magyarország és a Trove Film Collective közös projektje. Nagy meglepetésre bejárta az egész világot, most már sikeresnek mondható. Rá egy évre következett a második rész, ami már egy ötvenkétperces nagy film, színészekkel. Az Ostrom sikerei után úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk kiépíteni a film körül egy teljes univerzumot. Logikus lett volna egy harmadik rész az Ostromból, de azt elhalasztottuk. Most ott tartunk, hogy született egy előzmény-storynk, ami nemsokára debütál.
Milyen díjakat gyűjtöttetek eddig?
A filmjeinket sok helyre próbáljuk elvinni, hogy minél több ember láthassa. Fontos nekünk a szakmai zsűri visszajelzése, illetve a közönségé is. Vettük a bátorságot, és beneveztük a második filmünket a „Vegas Movie”-ba, ami egy nagyszabású fesztiválnak számít Amerika nyugati oldalán. Nagy örömünkre megnyertük a legjobb akciófilm és legjobb színészi gárda díját. A független akciófilmek számára talán egyetlen fesztivál elismerése számít, és ez az Urban Action Showcase. Az Ostrom 2′ című filmünket New Yorkban az AMC Empire huszonöt mozijában vetítették a legjobb független akció- és kalandfilmek mellett, és a New Media kategóriában is díjat nyert. Ez volt a második évünk az UASE rendezvényen, és zsinórban másodszor nyertünk. Sajnos a pandémia miatt nem lehettünk a helyszínen jelen, így a díjakat postai úton kaptuk meg.
Mik a további céljaitok?
Szeretném befejezni az Ostrom szériát, mivel az nagyon közel áll a szívemhez. Ez négy filmet jelent összesen, ezek közül kettő már elkészült, a harmadikat jövőre készítjük el, amit már nagyon várok. Ebben az évben szeretném magam több műfajban kipróbálni, olyanokban, amelyekben eddig még nem volt részem. Eddig az akcióvonalat vittük, most ebben a műfajban szeretnék egy kicsit pihenni. Gondolkodtam az elmúlt időszakban sorozaton, illetve nagyfilmen is, mert van egy tucat filmötletem, amit mindenképp meg szeretnék valósítani, immár támogatással, mivel az eddigi filmeket saját zsebből finanszíroztam.
Völgyesi Anna Sára
a Móricz Gimnázium végzős diákja
Az írás a Szentendre és Vidéke 2023. február 1-jei lapszámában jelent meg.
Kiemelt kép: Melo Sándor
