A szentendrei Ökoparty a dunai kérészek megmentésére akciót szervezett augusztus 9-ére. A városi fények ugyanis eltérítik az állatokat a Dunáról, az állatok az aszfalt utak felett kötnek ki, mert az aszfaltos útról is polarizált fény verődik vissza, mint a vízről. Itt azonban hiába párzanak, a petéiket nem tudják lerakni, mert képtelenek visszatérni a folyóhoz.
Rovarok az 1-es villamoson
Amikor augusztus 9-én a szentendrei Kacsakőnél a koraesti órákban összegyűlt a mentő csapat, hogy sötétedés után egy-egy fényforrással kenukba-kajakokba szállva a folyó fölött tartsák az egyenként tízezer forint eszmei értékű rovarokat, még senki sem tudta, hogy a kérészek aznap este tényleg megjelennek-e a Duna fölött. Még Kriska György, biológus sem, aki több díjnyertes természetfilmet is készített már a dunai kérészek életéről. „A dunavirág rejtély” című filmjük az idei Gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál a rövidfilm kategória első helyezettje lett, amelyet tizenéves kamasz fiával, Kriska Ferenccel forgatott. A tudós 2012 óta kutatja ezeknek a rovaroknak az életét, azért épp akkortól, mert abban az évben egy szokatlan jelenség miatt kérték a szakmai véleményét.
– 2012-ben az Árpád hídon közlekedő 1-es villamoson tömeges mennyiségben jelentek meg eddig ismeretlen rovarok, aki „megtámadták” az utasokat – meséli Kriska György. – Annyira megijedtek, hogy elpusztították őket. A különös esemény után hívtak fel telefonon, és kérték a szakvéleményemet arról, hogy milyen rovarok lehettek ezek, mert a kérészekkel már a kilencvenes évek óta foglalkozom. A Duna mentén, több helyen felbukkantak akkor már a kérészek, de az első tömeges rajzás 2012-ben lehetett. Ugyanekkor már és azt is lehetett tapasztalni, hogy rengetegen pusztulnak el a városi fényszennyezés miatt. Ekkor fordult az érdeklődésem a dunai kérészek felé, kezdtem el kutatni a vizuális ökológiájukat, és fejlesztettük ki végül az úgynevezett kérészvédő fénysorompót. Most ennek a hatékonyságát teszteljük, ez egy kékes fény, amely segít abban, hogy a kérészek ne induljanak el a városi fények irányába, hanem a Duna felett maradjanak.
Pusztulás helyett párzás
Tarnóczy Mariann, a Szentendrei Ökoparty aktivistája fényképeket mutat olyan kérészekről, amelyek elpusztultak a rajzás idején. A képeken elképesztő mennyiségben, szőnyegszerűen terítik be az életüket vesztett rovarok a földet. Ahol ugyanis nem hajlandóak lekapcsolni a lámpákat, a fényszennyezés miatt tömegesen pusztulnak el.
– Az Ökoparty filmklubjában már levetítettük a Kriska György, A dunavirág mentőakció című filmjét – meséli – és ekkor jött az az ötlet is, hogy jó lenne a kérészeket valahogy a Duna felett tartani, és erre akciót szervezni. Idén nyáron megkerestük a dunai evezős egyesületeket, a Szentendrei Kajak-Kenu SE-t, a Vadkacsa Egyesületet, és a SZIV SE-t. Mindenki nagyon lelkes volt, és szívesen szállt be a programba, de mivel hirtelen kellett reagálni, a kérészek virágzása ugyanis nem tudható előre, nem tudott mindenki eljönni.
Augusztus 9-én végül a Szigetmonostori Vízisport Egyesület kajak-kenusai segítették az akció sikerét, Dr. Gotthard Viktor, a SZIV SE elnöke, mielőtt vízre szállt a hajókkal, azt mondta, azért csatlakoztak, mert a természet szeretete az első, nem volt kérdés, hogy jönnek.
Alkonyatkor aztán megjelentek az első kérészek, majd többen és többen lettek. A fel-felvillanó fényekben egy-egy pillanatra látszott, hogy rengetegen repülnek a folyó felett. Hóesésszerűen lepték el a vizet, és azoknak, akik a csónakokban ültek, hihetetlen látványban lehetett részük. A kérészek virágzása még néhány napig biztosan eltart, aki kíváncsi rá, maga is megtapasztalhatja sötétedés után a Dunán.
R.L.
Címlapkép: Samu Andrea | WWF
