Ugrás a tartalomhoz

Főtéri történet

Ez a több mint száztíz éves képeslap a szentendrei Fő teret ábrázolja, amit hívtak az előtt Piac térnek, Hetivásár térnek és a Városi kút terének is. Szemben az 1752-ben épült Blagovetenska vagy csak egyszerű néven Görög templom áll, a tér közepén az 1763-ban a kolerajárvány végén emelt kőkereszt, mellette a város kútja, a kép jobb szélén az úgynevezett kereskedőházak egyik fele látszik.

A régi századokban itt volt Szentendre központja, erre haladt a római limes útja, ide torkollott a Budáról jövő országút. Itt tartották a piacokat, a környező üzletekben magyar, szerb és izraelita kereskedők kínálták az áruikat.

Weisz Márk vegyesboltját 1876. június 26-án jegyezték be. A Kereskedelmi Minisztérium kimutatása szerint a cég nevét 1897 októberében változtatták Weisz Márk és fia névre. A szemközti Koronaszálló emeleti ablakából készült fotográfián a bolt előtt ott állt az egész család. Elsősorban lisztet árultak, de takarmányt és fűszereket is. A bejárat előtt mindig várakozott egy lovas kocsi, amellyel a lisztes zsákokat a vevőkhöz elfuvarozták. 

Weisz Márk képes levelezőlapokat is kiadott Szentendréről, az itt láthatót is ő készíttette, ahogy azt is, amelyik emeletes házát mutatta be a Görög utca sarkán, a Duna parton.

Ürmös Lóránt

További cikkeink a témában