A sábesz – vagy szombat – a zsidó vallás szerint a hét legszentebb napja, amikor a család együtt van, nem dolgoznak, nem néznek tévét, nem telefonálnak, nem vezetnek, nem cipekednek, hanem egymásra figyelnek, imádkoznak, énekelnek és beszélgetnek. A „Nyitott Sábesz” program célja, hogy bárki bekapcsolódhasson ebbe a különleges, békés légkörbe, még ha csak egy este erejéig is. A nagy érdeklődés is azt mutatta, hogy remek lehetőség volt, hogy a vallási háttértől függetlenül bárki átélje, milyen a zsidó hagyomány egyik legszebb és legfontosabb ünnepe – egy barátságos, befogadó közösségben.

„Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pihent. Dolgozunk egész héten, de egy napra megállunk, pihenünk, ezzel tanúskodunk, hogy hiszünk és bízunk Istenben, hiszen minden tőle van. Nem aggódunk egy napig a munkán, nem beszélünk profán dolgokról, munkáról sem. A nap dinamikája is rákényszerít minket az egymásra figyelésre. Már az is érdekes, ha leülünk a vacsoraasztalhoz és nincs nálunk telefon. Egy sábeszi vacsora három órán keresztül is eltarthat” – mondta lapunknak Myers Mendy Rabbi. 

A sábesz már pénteken napnyugtakor gyertyagyújtással kezdődik, ezt követi a szombatfogadás. A rabbi és a közösség hangulatépítő zsoltárfejezeteket mondd el, amelyek Istenről és a teremtésről szólnak, ezt követi az esti ima. Az étkezés kezdetekor a Rabbi egy pohár borra áldást mond, ez a kiddus, ezzel szentelik meg a napot. A Sábeszre már egy héttel előre, vasárnaptól készülnek, és előre megtervezik, hogyan oldják meg, hogy ne dolgozzanak, és mindenből a legszebb, legjobb minőség kerül az asztalra. Így tisztelik meg ezt a napot. 

Myers Tzivia rebecen (a Rabbi felesége – szerk.) számára a sábesz, vagyis a szombat különösen fontos. “Ez az egyetlen nap, amikor ebben a rohanó világban valódi figyelemmel fordulhatunk egymás felé. Ha tehetném, receptre íratnám fel – hiszen a közös vacsora nemcsak a testet, hanem a lelket is táplálja” – mondja. A Zsidóház Szentendre rebecenje ezt az élményt és üzenetet is igyekezett továbbadni a sábesz asztalánál ülőknek is. És persze a két kislányuk számára is fontos ez a nap. Ők is részt vettek a gyertyagyújtásban. 

A kiddust követően a rabbi és családjának meghívására egy hagyományos, több fogásból álló, kóser vacsorán vehettünk részt, ahol a zsidó gasztronómia legfinomabb ízei, különleges kóser borok, és autentikus haszid dallamok kísértek minket. Megtudtuk, hogy milyen a legfinomabb macesz gombóc és miért nem eszik együtt a halat a hússal. Ugyanakkor az este nem csak az étkezésről szólt, voltak történetek, tanítások, áldások, amelyek a sábesz lényegét, szellemiségét tárták fel. Az est hangulatát pedig a héber nyelvű áldások és a különleges dallamok emelték. 

Gergály Judith 

Fotók: Isza Ferenc