Május 7-én Szentendre Város önkormányzata a hivatalos honlapján egy táblázatot tett közzé, amely részletesen tartalmazza az eddigi bevételkiesések és elvonások összegeit, összehasonlítva az eredeti tervekkel. Ennek kapcsán Pilis Dániel alpolgármestert kérdeztük. 

A veszélyhelyzet alatt hogyan alakul a költségvetési kérdésekben való döntés hatásköre?
A költségvetés módosítása a képviselő-testület hatásköre, amit még e veszélyhelyzet sem old fel. A képviselő-testület azonban a veszélyhelyzet alatt sem fizikailag, sem online módon nem ülésezhet. A Képviselő-testület döntési hatáskörét – kivételt képez ez alól az előbb említett költségvetés módosítása – ilyenkor a polgármester veszi át. Fülöp Zsolt polgármester úr viszont az elmúlt időszakban a képviselő-testületi rendes előterjesztésekről minden esetben, elektronikus úton, előzetes egyeztetési lehetőséget biztosított minden képviselő számára. Tehát a költségvetés módosításáról csak a veszélyhelyzet elmúltával, az újra ülésezni tudó képviselő-testület dönthet majd.
Mennyire reális veszély Szentendre esetében az az országos sajtóban terjedő híresztelés, hogy bizonyos városok csődbe kerülhetnek?
Kétségtelen, hogy a koronavírus járvány gazdasági következményei és a Kormány eddig meghozott intézkedései rendkívül súlyosan érintik városunk költségvetését, és ezért rákényszerülünk arra, hogy nehéz döntéseket is meghozzunk, de Szentendrét csődhelyzet jelenleg nem fenyegetni, ezért is hoztunk és hozunk meg újabb intézkedéseket.
Magyar Judit a korábbi lapszámunkban azt nyilatkozta, hogy 590 millió forintos kiadáscsökkentést már sikerült elérni, de ez még – ahogyan a táblázatból is látszik – nem elegendő a bevételkiesések pótlására. Mi a további terv?
Eddig még sem a Kormány, sem jelentős közgazdászok nem vállalkoztak arra, hogy a gazdasági következményekről és a szükséges intézkedésekről kellően konkrét számokat mondjanak. A Szentendrén meghozandó további intézkedéseket nagyban befolyásolja majd, hogy milyen költségvetést és adócsomagot terjeszt elő a következő hetekben a Kormány, és végül hogyan dönt ezekről a Parlament. Ettől függetlenül már most látszik, hogy a dologi kiadások csökkentésén túl a bérköltségek is felülvizsgálatára is rákényszerülünk, ugyanakkor továbbra is prioritás marad, hogy minél több munkahelyet tudjunk átmenteni az újraindítások időszakára.
Tervez-e az önkormányzat hitelfelvételt, illetve vannak-e tartalékok, amelyekkel fedezhető a hiány?
A hatályos jogszabályok szerint az önkormányzatok csak a Kormány előzetes hozzájárulásával vehetnek fel hitelt. Sajnos a város megörökölt pénzügyi kondíciói az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon értékesítésén túl nem tartalmaznak számottevő tartalékokat. A tisztánlátás érdekében meg kell várnunk, hogy az elkövetkező időszakban hogyan dönt a Kormány és a parlament az önkormányzatokat érintő adócsomag és költségvetési finanszírozási ügyekben.

A táblázat megtekinthető ITT