Bartl József festőművész (1932–2013) a hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészi identitását két helyszín és a hozzájuk kapcsolódó kulturális közeg határozta meg: Soroksár és Szentendre. Soroksáron született, német nemzetiségi családban. A sváb kultúra egész életében lényegi azonosulási pont maradt számára. Miután 1972-ben műtermet kapott a Szentendrei Régi Művésztelepen, művészi látásmódja radikálisan átformálódott. Néhány éven belül végérvényesen kialakult az archaikus-népművészeti motívumokat festői jelekké transzponáló művészi formavilága. Szentendre építészeti és festészeti hagyományai a lokális motívumkincs egyre mélyülő értelmezési lehetőségeire inspirálták. A művésztelepen olyan intellektuális környezetbe került, amely egyéni hangja megtalálására ösztökélte. Az 1976-tól készült műveinek főszereplőivé a többrétegű jelentéssel felruházott motívumok váltak, és ez a szimbolikus, képírásszerű kifejezésmód az 1981-től jelentkező „rácsozatos” képein még inkább meghatározóvá vált.
Bár pályája jelentős részére rányomta bélyegét a korszak keretek közé szorított világa, jellegzetes, néhány alapmotívumra (szív, tulipán, kereszt, fejfa, hullám, bábu, ék, kör) épülő művészetében mégsem játszott központi szerepet a politikai állásfoglalás kérdése. Sokkal inkább saját belső világának feltérképezésére összpontosított, és olyan művészi kifejezésmódokat keresett, amelyekben otthonra talált. Életműve abban a szellemi közegben gyökerezett, amely meghatározta a hatvanas években induló művészgeneráció látásmódját, különösen Keserü Ilona, illetve Bak Imre, Deim Pál, Nádler István és a Zuglói Kör egyéb művészei tekintetében. A klasszikus avantgárd mesterek (Braque, Klee, Matisse, Picasso) művészetéből levont tanulságok mellett elsősorban a harmincas-negyvenes évek progresszív hazai törekvései inspirálták, így munkássága szervesen illeszkedik abba a Korniss Dezső és Vajda Lajos, illetve tágabb értelemben az Európai Iskola által képviselt hagyományba, amely kijelölte a háború utáni művészet magyarországi történetének irányait.
A Szentendrei Képtárban nyíló kiállítást kisérő kétszáznyolc oldalas reprezentatív, kétnyelvű katalógus az első igazán átfogó kiadvány a művész munkásságáról, amely tanulmányokkal, részletes életrajzi adatokkal és több mint száz, gondosan válogatott reprodukcióval tekinti át a teljes életművet. A múzeum jelenleg csak az online megjelenést tudja támogatni, ezért a készülő kötet nyomdaköltségét jótékonysági árveréssel és közösségi finanszírozással szeretnék összegyűjteni.
A gyűjtés a Faur Zsófi Galériában rendezett támogatói esten indult el július 10-én, majd a hónap folyamán Bartl József jogörököse jóvoltából egy festményt és több szitanyomatot árverésre bocsátottak a Darabanth Aukciósház online jótékonysági árverésén. Szeptember 30-ig lehetőség van pénzadománnyal is hozzájárulni a nyomdaköltségekhez.
A hozzájárulásokat az alábbi bankszámlaszámra várja a múzeum:
Ferenczy Múzeumi Centrum – Gyűjtés alszámla
11784009-15440196-10140004
Bartl József – Az önazonosság motívumai
2024. szeptember 14. – 2025. február 2.
A kiállítás csütörtöktől vasárnapig 10-18 óra között látogatható
Szentendrei Képtár, Szentendre, Fő tér 2–5.
A kiállításhoz kapcsolódó programok:
Szeptember 13. péntek, 18 óra
Kiállítás-megnyitó
Megnyitja: Kopin Katalin művészettörténész
Közreműködik: Barakonyi Brúnó jazzbőgős
Október 19. szombat, 16 óra
Soroksár és Szentendre
Wehner Tibor művészettörténész tárlatvezetése
Október 26. szombat, 16 óra
Múzeumi Mesék – önismereti foglalkozás
Nagy Luca meseterapeutával 18 +
November 16. szombat, 16 óra
Bartl József és Szentendre
Bodonyi Emőke művészettörténész tárlatvezetése
December 5. csütörtök, 11 óra
Szenior csütörtök
Január 4. szombat, 16 óra
A műgyűjtő szemével
Wolfart János szubjektív tárlatvezetése
Január 23. csütörtök, 17 óra
Katalógus-bemutató és kurátori tárlatvezetés
A katalógust bemutatják:
Deim Réka és Kertész László művészettörténészek
Január 31. péntek, 17 óra
Zenés finisszázs
Fotók: Deim Péter
