Származása miatt hosszú évtizedeken át méltatlanul bánt a sors dr. Mailáth Imrével, de nyugdíjas éveiben újra kiteljesedhetett a munkájában. Kiemelkedő műveltségével, kedvességével és szerénységével a legnagyobb politikusok szívébe is belopta magát.
Egy kis visszatekintés…
Dr. Mailáth Imre, Székhelyi Mailáth Miklós országbíró, Zólyom- és Komárom vármegyei főispán leszármazottja volt. A család tagjai 1765-ben grófi címet kaptak. Az ifjú Mailáth Imre a jogi egyetemen államtudományi jogi doktorátust szerzett, majd közigazgatási pályára lépett. Anyanyelvi szinten beszélt németül, emellett kitűnően értett angolul, franciául és spanyolul. Később autodidakta módon olaszul is megtanult. 1936 és 1944 között a Belügyminisztérium osztályvezetője volt, egy időre Erdélybe is áthelyezték, ahol a visszacsatolt területek magyar közigazgatásának újjászervezésében vett részt. A háború után azonban személye és korábbi munkássága nemkívánatos lett. 1951-ben feleségével és két kislányával együtt kitelepítették Németországba. Végül rokoni kapcsolataik révén kerültek Szentendrére.
Csak a papírgyárban kapott munkát
A nemesi származása miatt csak betanított fizikai munkásként tudott elhelyezkedni a Szentendrei Papírgyárban, itt dolgozott amíg nyugdíjba nem vonult. 1953-ban az alacsony nyugdíj mellett teremőri állást vállalt a szentendrei Ferenczy Károly Városi Múzeumban, ahol Onódyné Deisinger Margit igazgató hamar felismerte kivételes műveltségét, ezért tárlatvezetői státuszba helyezte át. Az 1970-es évek elejétől Szentendre város turisztikai népszerűsége ugrásszerűen emelkedett. Ebben az időszakban szinte mindegyik hazánkba látogató külföldi delegációnak „kötelező szabadidős programja” volt egy szentendrei látogatás, melynek során a Kovács Margit Gyűjtemény mellett más múzeumok megtekintése és városnézés is szerepelt. Ezeknek a delegációknak a fogadását és kalauzolását dr. Mailáth Imrére bízták. Az évek során legendás tárlatvezetővé vált. A városól 1980-ban Pro Urbe kitüntetést kapott, 1990-ben régi vágya teljesült, a Máltai Lovagrend tagjává avatták.
Mindenkit a saját nyelvén köszöntött
Szakács Dagmar, Szakács Imre festőművész felesége 1978-ban került a Ferenczy Múzeumba, ahol évtizedeken át együtt dolgozott dr. Mailáth Imrével. Őt kértük fel egy kis beszélgetésre, hogy a saját emlékeivel személyesebbé tegye a megemlékezést.
– Imre bácsi csodálatos ember volt, a halálig együtt dolgoztunk. Az utolsó években, ha nem is minden nap, de rendszeresen bejárt, neki a múzeum volt a másik családja. Ma is előttem van, ahogy a sarokban ült, nézte az embereket, kedvesen eligazította őket. Bámulatos volt, ahogy több nyelvet beszélt anyanyelvi szinten, de amelyik nyelvet nem ismerte, azon is megtanult néhány mondatot, hogy mindenkit a saját nyelvén tudjon köszönteni, így kedveskedett nekik – idézi fel Szakács Dagmar, miként azt is, hogy nagyon tisztességes és természetes ember volt Imre bácsi. A kollégái a múzeumban nagyon szerették. Névnapra vagy különleges alkalmakra mindenkinek személyes üzenetet vagy akár verset is írt. De ugyanilyen odaadással törődött a magas rangú vendégeivel is, minden tárlatismertetése személyes, a delegációk igényeihez igazodó volt. Nemhiába, többen személyes levélben köszönték meg a szentendrei élményeket, és azt is hangsúlyozták, hogy a program során neki köszönhetően kiszakadhattak a protokolláris kötöttségek alól, és kicsit magánemberek lehettek.
– Úgy hívott, hogy „szótárkám”, ő ellenőrizte, amit német nyelvre lefordítottam. Majd kedvesen megkérdezte: ugye nem baj, hogy én ilyen alapos vagyok? Akkor tanultam meg, hogy érdemes maximalistának lenni, mert mindenre szükség van – teszi hozzá Szakács Dagmar. S miközben beszélgetünk, még számtalan emlék jut eszébe, hogy pl. Imre bácsi volt a Mikulás, de nem holmi piros ruhás, ő csakis Szent Miklóst volt hajlandó alakítani süvegben. És ami az egyéniségére nagyon jellemző volt, hogy minden rosszban megtalálta a jót. Mesélte, hogy ő volt a legkisebb gyermek, és a szülei mindentől óvták, mert nagyon beteges volt. Aztán hozzátette, hogy milyen jót tett neki a kitelepítés, mert akkor külföldön igazán megerősödött.
A múzeumnál töltött harminchat év alatt nagyon sok hírességet kalauzolt dr. Mailáth Imre. Többek között I. János Károly spanyol királyt, II. Margit dán királynőt, Kåre Willoch norvég és Pierre Mauroy francia miniszterelnököt, Willy Brandt német kancellárt, Rudolf Kirschläger osztrák elnököt, Kurt Waldheim ENSZ főtitkárt, Melina Mercourit, aki akkor Görögország első női kulturális minisztere volt, vagy éppen Raisza Gorbacsovát. 1982-ben tárlatvezetést tartott a kuvaiti emírnek, Jaber III. al-Ahmad al-Jaber al-Sabahnak. Margaret Thatcher brit miniszterelnök magyarországi útja alkalmából, 1984 februárjában Szentendrén is járt. A „vasladyt” állítólag annyira elbűvölte a művelt, több nyelven beszélő Mailáth Imre, hogy hazaérkezése után szívélyes hangú, személyesen neki szóló levélben köszönte meg a kalauzolást.
Gergály Judith
Forrás: Ferenczy Múzeum Adattára
Fotók: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény
