Hogyan kapcsolódik Szentendréhez, milyen politikai múlttal rendelkezik városunkban?
Születésem óta itt élek Szentendrén, a nagyszüleim a második világháború után költöztek Lászlótelepre. Itt jártam bölcsődébe, óvodába, általános iskolába. Hat egyetemi diplomám van, mérnöki, jogi és gazdasági területeken. Feleségem, Stefanovics Katalin szintén régi szentendrei család sarja. A Belvárosban lakunk egy saját magam által tervezett házban, előtte hét évig Izbégen, korábban pedig Pannóniatelepen éltem. Két gyermekem és két unokám van.
Politikai karrierem 1988-ben a Független Kisgazdapártban indult, melynek alapító tagja voltam, majd 2009-ig szentendrei szervezetének elnöke. 2006-ban részt vettem alapító elnökként a Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör megalapításában, 2007-ben pedig beléptem a Magyar Gárdába. A Kisgazdapárt megszűnése után Vona Gábor felkért, hogy szervezzem meg a Jobbik szentendrei szervezetét. 2010-ben már az ő színeikben indultam országgyűlési képviselő-jelöltként, ám 2012-ben kizártak a pártból. Ezután függetlenként politizáltam. 2022-ben csatlakoztam a Mi Hazánk Mozgalomhoz, mivel egyedül ők vállalták fel, hogy megvédik az embereket a covid oltástól. 2023 óta én vagyok a helyi szervezet elnöke, most pedig polgármester-jelöltje. A szentendrei képviselő-testületbe 1997-ben kerültem be Pismányt képviselve, majd 1998-ban a jobboldal közös polgármester-jelöltjeként indultam. 2006-ban a MIÉP-Jobbik, a Harmadik út a kisgazdákkal jelöltjeként mérettem meg magam, 2010-ben a Jobbik, 2014-ben független, 2019-ben pedig a Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör jelöltje voltam.
Az eddigi szentendrei közéleti tevékenysége során mi az az eredmény vagy tett, amire leginkább büszke?
A legnagyobb büszkeségem, hogy sikerült Turul szobrot állítanunk Szentendrén. Éveket kellett küzdjünk érte, végül 2016-ban, a pozsonyi csata évfordulóján avattuk fel. A másik, hogy sikerült a városban egy amatőr futballklubot létrehoznunk, amivel megmentettük a labdarúgást Szentendrén.
Polgármesteri programjának mik a főbb pontjai? Milyen fejlesztési célokat tart fontosnak, és milyen forrásokból valósítaná meg?
Szentendre túlzsúfolt, az építési vállalkozók egy telken egy helyett négy-öt lakást is építenek. Legfontosabb célom a társasházi építkezések megállítása a Belvárosban. Az egyes városrészekben alközpontokat hoznék létre, az orvosi rendelőt kijjebb költöztetném, olyan helyre, ahol parkolni is lehet a közelben. Nagy álmom egy térségi kiskórház létrehozása is. A Szentendrét elkerülő utat meg kell építeni, ehhez állami forrást vennék igénybe. Sok befolyásos ember él a térségben, politikusok, tudósok, közéleti, állami, kormányzati és művészeti kitüntetett személyiségek. Őket szólítanám meg, hogy segítsenek lobbizni. Fontos számomra a Duna vízi életének felvirágoztatása is.
Mi a víziója, milyen város legyen Szentendréből hosszú távon?
Korszerű, kertvárosi külső része és élhető belvárosa lesz. Egyensúly lesz a turisták és a lakók között. Pezsgő, a helyieket is megmozgató kulturális élet lesz, és szintén pezsgő vízi élet. Szeretném, ha esténként is lennének olyan programok, amelyeket a helyieknek is érdemes meglátogatni. Megszűnik az ellenségeskedés, a régi barátok közé nem áll többé a politika.
Ön szerint mi a tétje és mi a jelentősége az önkormányzati választásokkal egy napon tartott európai parlamenti választásoknak? Lehet-e mindez hatással Szentendrére?
Fontosnak tartom, hogy Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke, német kereszténydemokrata politikus – a szerk.) ne kaphasson többé mandátumot. Bízom benne, hogy a mostani európai parlamenti választásokon a keresztény-konzervatív erők kerülnek többségbe, akik megállítják majd a liberális gender-propagandát. Jót tenne Magyarországnak, ha az uniós forrásokért nem kellene könyörögni, illetve, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez.
