,,A 3. Regnum Marianum csapata 1924. szeptember 5. és 8. között közös tábort szervezett rajai számára Szentendrén és a Szentendrei szigeten. Ünnepségek keretében vízicserkészeket és csónakokat avattak” – írta a Magyar Cserkész. Emlékül szép képeslapot adtak ki.
“Szentendrén 1930-ban ötezer cserkész harci játékban, vízi- és földi csatában küzdött a városért” – jelent meg a Pilishegyvidéki Hírekben.
A Magyar Evezős Szövetség Vándorevezős Osztálya 1932. június 5-én avatta fel menedékházát. Már az előző évben elkészült a szentendrei révátkelő közelében álló kétemeletes épület, amelynek átadására különhajó és autóbusz hozta Budapestről az elnökséget, a fővárosi evezős egyletek képviselőit és az újságírókat. A Szövetség fennállásának 40. évfordulóját ekkor ünnepelték meg. A vadregényes Duna partján árnyas ősfák tövében hálószobák, öltözők, kiépített kikötőhely, sólyák, tutajok, rendezett park és kerti padok várták a tagdíjat befizető, főleg pesti versenyzőket. A helyiek ,,Csonka toronynak” nevezték, mert Csonka Ferenc szegedi vegyészmérnök, a Műegyetem E. C. egykori vezérevezőse elképzelése és tervei alapján épült fel a mellette lévő csónakházzal és stranddal együtt. A sporttelep augusztusban már 120 német vízi turistát fogadott 40 hajóegységgel. A szentendrei evezőslányok nevében Péchy Duci köszöntötte őket.
Csonka Ferenc 1939-ben 92 évesen hunyt el, a szamárhegyi temetőben nyugszik. (Testvére János az első magyar autó megépítője, a róla elnevezett porlasztó és motor feltalálója volt.)
A Középfokú Iskolák Sportköreinek Központját azért hozták létre, hogy összefogja a különböző sportágakat hazánkban, és a diákok szaktanárok és orvosok felügyelete mellett edzhessenek és versenyezhessenek. Szentendrén az első KISOK táborokat 1935. nyarán tartották meg háromszor húsz napos turnusban, napi négyszeri bőséges étkezéssel. Az egész országból, minden középiskolából jöttek tanulók, egyszerre 160-160 gyerek sajátította el a biztonságos evezést. Az 1940-es évek elején a Dömör-kapunál rendezték a csekésztáborokat.
Ürmös Lóránt
