Csaknem másfél évszázada működik a szentendrei Korona vendéglő, amelyet turisták és helyiek is szívesen látogatnak.
Ikonfestés, hajókázás, szentendrei élmények - mindezekben része lehetett a hagyományőrző táborba érkező gyerekeknek.
Ahogy városunk gyökereihez hozzátartozik a sokféle nemzetiség, ugyanolyan gonddal ápolják a tradíciókat a helyi gasztronómiában is. A szerb, dalmát, görög és balkáni konyha ugyanúgy hozzátartozik Szentendréhez.
Szentendréért. a szentendrei kultúráért alkotnak, szerveznek, tanítanak a város kitüntetettjei: Jolanda Willemse, Kellár F. János Immánuel, a Kónya házaspár, Schramkó Péter
Szentendre templomtornyai a város látképének legismertebb, legjellemzőbb elemei. A hét, Szentendrén épült szerb templom legtöbbje ma már katolikus templomként működik.
Szentendre nemcsak a nagy európai nemzetek testvérvárosaival ápol jó kapcsolatot, fontosak a finn, szerb, horvát, vietnámi barátságok is.
A város fontos feladatának tekinti, hogy az intézmények, amik közösségi terekként is szolgálnak, méltó módon helyreállított épületekben működhessenek
Szentendre határában, a Kőhegy és a Püspökmajor lakótelep között egy kis völgyben forrás, kirándulóhely és tanösvény rejtőzik.
A Vinczemill manufaktúrát és Vincze Lászlót itt Szentendrén senkinek nem kell bemutatni. A legkiemelkedőbb művészek, írók, költők és közéleti személyiségek fordultak meg a papírműhely kis galériájában, ahol három havonta új tárlat nyílik.
A közelmúltban elhunyt Perjéssy Barnabásra, Szentendre legendás közművelődési szakemberére emlékezünk. Sorsa, élete évtizedeken át szorosan összefonódott az intézménnyel, annak jogelődjével és jogutódjával; egyszóval Szentendre kulturális életével.
Szentendrétől elválaszthatatlan Barcsay Jenő alakja, akinek portréit most a Ferenczy Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.
A pszichológusok többségének véleménye az, hogy a fiatalok függőségi problémáit megelőzhetjük a jó szülő-gyerek kapcsolattal.