|
 A Szentendre és Vidéke 18. számában megjelent vezércikk címe (Helyén marad a Bárczi iskola) megtéveszti a közvéleményt, nyugvópontra helyezi azt, ami valójában nem megoldott. A tárgyalások napjainkban is folynak, sok jóindulatú kezdeményezés kerül mérlegelésre, szakmai anyagok készülnek az iskola fennmaradása érdekében.
Ugyanebben a cikkben ellentmondást is találhatunk: „Szentendre Város Önkormányzatának képviselői és polgármestere látogatásuk során megállapították, hogy az iskola felújított épülete jó állapotban van, korszerű”. Ezzel szemben Wentzel Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke új épület létrehozását tartaná megnyugtatónak.
A Pest Megye Önkormányzat 2008. április 25-i határozatában pontokba foglalta az iskola további működtetésének feltételeit. Amennyiben azon települések önkormányzatai -- ahonnan az itt tanuló gyermekek járnak -- nem tudnak egyezségre jutni a közös finanszírozást illetően, akkor a határozat 5. pontja szerint a megyei fenntartó „a szentendrei Bárczi Gusztáv Általános Iskolát jogutód nélkül 2008. augusztus 31. napjával megszünteti.“ Tehát azt állítani, hogy a Bárczi megmarad, egyelőre felelőtlenség.
Továbbra is aggódunk gyermekeinkért!
Kollégáimmal együtt naponta találkozunk a szülőkkel, látjuk szemükben a kétségbeesést, velük együtt szembesülünk azokkal a súlyos problémákkal, amelyekkel az iskola megszűnése esetén meg kellene birkózniuk. A gyerekek egy része csak bentlakásos intézményben tudná folytatni tanulmányait. Tiszteletre méltó, és maximálisan támogatandó minden olyan szülő, aki vállalja, hogy sérült gyermekét otthonában tartja. Az embert próbáló, életre szóló feladat teljesítésével olyan biztonságot, védelmet biztosítanak gyermekeiknek, amit a legszakszerűbb, legjobban felszerelt intézmények sem tudnak megadni nekik. Fájdalmas, hogy elismerés, támogatás, segítségnyújtás helyett olyan visszajelzést kaptak, hogy erőfeszítésük felesleges, gyermekük sorsáról nem dönthetnek, kényszerpályára kerültek. Bentlakásos intézményekben nem éreznék biztonságban gyermekeiket, mert a családból való kiszakítás traumáján kívül a szerteágazó egészségügyi problémák megfelelő kezelését sem látják biztosítva.
„Megoldásként” felmerülhet még az integráció a környék többségi általános iskoláiba. A beintegrált tanulóknak az áthelyezést követően nagy létszámú osztályban kellene megállni a helyüket. Erre a gyerekek állapotuk miatt nem alkalmasak, az iskolák pedig nem felkészültek. Ebben a tanévben is több olyan gyerek érkezett, akik részesei voltak az integrációnak, és kudarccal telve kerültek hozzánk.
Az oktatás-nevelés feladatain kívül ez az iskola és gyógypedagógus szakemberei biztosítják azt az állandóságot, elfogadó, szerető közösséget, mely a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elősegíti.
Bízom benne, hogy a nyilvánosság figyelme, támogatása – ahogy eddig is – segít abban, hogy tanulóink sorsa megnyugtató módon rendeződjön.
Varga Gyöngyi
gyógypedagógiai tanár
A témával kapcsolatban megkérdeztük dr. Dietz Ferenc polgármestert, akitől azt a választ kaptuk, hogy még folynak a tárgyalások az iskola fenntartójával, a megyei önkormányzattal. Egyelőre nincs új fejlemény, de amint bármilyen megállapodás, döntés születik az ügyben, arról lapunkat tájékoztatni fogja. |
